Virtuális séta

Irodai nyitvatartás: Hétfő-Péntek: 9:00-12:00

Telefon: 92/599-230 | E-mail:

Zarándoklat Észak-Olaszországban

2013. augusztus 27. (kedd) 14:53

„Csak hagyom, hogy szeressen az Isten.”  (Túrmezei Erzsébet)

     

         Ezzel a vágyakozó lelkülettel indultunk útnak augusztus 5-én Gombos T. Bálint atya vezetésével a zalaegerszegi Mária Magdolna és a gencsapáti plébánia lelkes zarándokai, hogy  egy  -  lelki és világi programokban nagyon gazdag -  művészeti és zarándokúton vegyünk részt Észak-Olaszország legszebb tartományaiban, gyönyörködjünk a Toszkán táj szépségében és a nevezetességek sokaságában. Rácsodálkozhattunk az e tájon élt szentek életére, küzdelmeire, példamutató életük nyomán erőt merítettünk mindennapi életünkhöz.

Ehhez az kell, hogy mi is ráhagyatkozzunk az Isteni gondviselésre, hagyjuk, hogy Isten kegyelme bennünket is felemeljen és engedjük, hogy szeressen bennünket az Isten. Így nem hiábavaló a fáradtság, a lemondás, az úton-levés kényelmetlenségei, mert mindez hozzájárul lelki életünk fejlődéséhez. Mindig van miért, kikért imádkozni és hálát adni.

      Zarándokutunk első állomása az észak-olaszországi kikötőváros Trieszt volt. Itt megcsodálhattuk a San Giusto katedrálist, majd a város egyik gyöngyszemét a hófehér márványból épült, romantikus hangulatot árasztó palotát: a Miramare- kastélyt. E napi szentmisénket Aquilea gyönyörű templomában imádkoztuk, megemlékezve Havas Boldogasszony ünnepéről és kértük Égi Édesanyánkat kísérjen bennünket zarándokutunk során.host=picasaweb.google.com&hl=hu&feat=flashalbum&RGB=0x000000&feed=https%3A%2F%2Fpicasaweb.google.com%2Fdata%2Ffeed%2Fapi%2Fuser%2F101615325774233398163%2Falbumid%2F5916779272464844305%3Falt%3Drss%26kind%3Dphoto%26hl%3Dhu

Délután az Adriai tengerben találtunk felüdülést, majd a Padova környéki szállásunkra tértünk.

      Másnap már Veneto régió székhelye Velence, a lagúnák városa, az „Adria Királynője” fogadott bennünket. Velence leghíresebb látnivalója a Szent Márk bazilika, - mely mind kívül és belül márvánnyal, mozaikokkal, fafaragásokkal ékesített alkotás – elemeiben és formavilágában is őrzi a bizánci építészet hagyományait. Itt mutatta be Bálint atya a legszentebb áldozatot s emlékeztünk meg a Tábor-hegyen történt Urunk színeváltozásának élményéről. Ezután  a város nevezetességeiben gyönyörködtünk. Megcsodáltuk a Dozse palotát, a Rialto hidat, nevezetes középületeket, majd hajóra szálltunk és a velencei üveggyártás központjában Murano-szigeten és a buráno-i csipke fellegvárában töltöttünk el néhány kellemes órát.

       A harmadik nap reggelén a mozaikművészetében gazdag Ravenna felé vettük utunkat. Meglepetésként Ferrara városát is felkerestük. A város legismertebb épülete az Este család rezidenciájaként szolgált, téglából épült négytornyú, várárokkal körülvett Castello Estense. Nem messze innen található a 12. századi gyönyörű San Giorgo katedrális ahol szentmisénkben hálát adhattunk eddigi utunk során kapott élményekért. Ferrarát elhagyva az Emilia-Romagna régió csodálatos mozaikokkal díszített, kora keresztény műemlékeiben gazdag Ravenna volt az úti célunk. A mozaikművészetében híres Ravenna Theoderik-kori legnagyszerűbb remekei az ariánus Sant Apollinare Nuovo székesegyházban tekinthetők meg. Az ablaksor fölött Krisztus csodái és kínszenvedései láthatók, az ablakok között 32 szent áll. A mártírok és szüzek körmenete a középen ülő Krisztus felé vonul. Az érett ravennai keresztény mozaikok legszebb példái a San Vitale bazilika falait díszítik. Művészettörténészek ezeket a mozaikokat tartják a műfaj csúcsának. A szentély fél-kupoláján lévő mozaikon Krisztus ül a világot jelképező kék gömbön, körülötte szentek, angyalok. Két oldalt látható a híres Justianus és Theodóra mozaikok. Kiemelkedő  Ábel és Melkizedek valamint az Ábrahám és Izsák áldozatát bemutató képek. Ravennai sétánk után továbbindultunk Assisi felé, ahol Szent Ferenc és Szent Klára városának a megismerése volt a cél. Útközben ismét meglepetésben volt részünk. Közeledvén Assisi városa felé ellátogathattunk Szent Ferenc életének fontos állomáshelyére, ahol imádkozás közben megjelentek rajta a stigmák, a La Verna hegyre.

       Másnap Assisi városának, Assisi Szent Ferenc, a ferences rend és Szent Klára a klarissza rend alapítója szülőhelyének a felfedezése volt a cél, melyet 2000-ben a világörökség részévé nyilvánítottak. A római idők emlékei most is megtalálhatók itt, - a városfalak, a fórum, amfiteátrum és Minerva - mely ma a Minerva feletti Szűz Mária templom néven ismeretes. Az Assisi Szent Ferenc- bazilika 13. századi templom-együttes, benne található Assisi Szent Ferenc sírja. A főhajóból kettős lépcső vezet a kriptába, ahol az oltár feletti kőkoporsóban a szent maradványai, az oltár melletti falban pedig leghűségesebb követői – Ruffino, Angelo, Masseo, és Leone testvérek nyugszanak. Szentmisénket ezen a szent helyen, Szent Ferenc sírja felett imádkozhattuk mely igen megható volt számunkra. A bazilika mellett áll a kolostor 53 román stílusú boltívvel, melyben jelenleg könyvtár, valamint múzeum – a zarándokok hozta ajándékokkal – működik. A bazilikában megnéztük Giotto híres festményeit, a város nevezetességeit, gyönyörködtünk a csodálatos panorámában, ezután felkerestük Szent Klára -a Klarissza Rend ("Szegény Nővérek Rendje", ahogyan maga szent Klára nevezi az általa alapított rendet) a Ferences Család szemlélődő ága - templomát is.

       Koradélután rövid sétát tettünk a híres Luca Signorelli festő szülővárosában Cortonában, ahonnan gyönyörű a kilátás Toszkánára. E városban ismerkedtünk a hamisan vádoltak, hajléktalanok, árvák vezeklők, egyedülálló anyák védőszentjével, Cortonai Szent Margittal. Szentélyében mi is imádkozhattunk az előtt a kereszt előtt, mely előtt Margit oly sokat kérte az Urat, hogy „leányának” nevezze. Sírja és múmifikálódott teste ott pihen ahol bűnbánó éveit töltötte a cortonai templom oltáránál.

       Péntek délelőtt Toszkána régió székhelyén Európa legnagyszerűbb gótikus városával, Sienai Szent Katalin egyháztanító szülőhelyével ismerkedtünk. Siena arculata ma is ugyanolyan mint azt a 13. és 14. században formázták. A város főbb látnivalói az Il Campo főtér, a közeli városháza – a Palazzo Pubblico, valamint a Dóm tér a Dómmal, melyben körbe sétálva - mások mellett - Michelangelo, Donatello, Bernini és Pisano alkotásaiban gyönyörködhettünk, és szép kilátás nyílik a sienai dombvidékre. A hajdani várból lett városka sikátorszerű utcáin barangolva sok meglepetés vár a látogatóra. Siena egyben helyszíne a Palio lóversenyeknek, amelyet minden év júniusában és augusztusában rendeznek meg. Itt élt Katalin - és vált méltán életszentségével – Assisi Szent Ferenccel együtt Itália védőszentjévé, majd Avilai Szent Terézzel együtt megkapta az egyházdoktor megtisztelő címet is. Kicsi kora óta nagyon szerette az Eucharisztiát, ezért is kapta meg azt a rendkívüli jelet, hogy élete utolsó hét esztendejében ez volt egyedüli tápláléka. Szent Katalin mindenért hálát adott és könnyű lélekkel ajánlotta fel szenvedéseit Krisztusnak, hogy kiengesztelje Őt népéért és megmentse az Egyházat a botrányoktól. Tökéletes vértanú lett. Olykor a hármas koronával – a szüzesség, a bölcsesség és a vértanúság – ábrázolják. Életműve az Isteni gondviselésről szóló könyve, a Dialógus, melyet elragadtatásban diktált, mivel írni- olvasni nem tudott. E képességét csak jóval később misztikus módon kapta meg Krisztustól a stigmákkal együtt, de ezek kérésére láthatatlanok maradtak. Sok csodát is művelt, de a fizikai csodánál sokkal jelentősebbek voltak a lelkiekkel kapcsolatosak: olvasott a lelkekben, megrögzött bűnösök tértek meg, régi ellenségeskedések szűntek meg szavára. A dómban ahol koponyaereklyéje is található, szentmisében emlékeztünk meg róla és a nap szentjéről Edit Stein szűzről és vértanúról, Európa társvédőszentjéről. Siennai barangolásunkat követően bepillantást tettünk San Gimignanoba a tornyok városába, ahol egykor 70, mára csak 13 lakótoronynak sikerült átvészelnie a történelem viharait, s így a város szimbólumaivá váltak. Számos templom található a városban. Freskóik és szobraik, domborműveik a középkori művészet egyedülálló alkotásai.  Délután folyamán még egy   – a hit, az építészet, a tudomány lenyűgöző -  „csodá”-ja várt ránk Pisaban. Pisat a ferde tornya tette híressé: impozáns a réten a dóm (Duomo Santa Maria Assunta), a megsüllyedt harangtorony (Campanile), a keresztelőkápolna (Baptisterium) és a Campostano épületegyüttese monumentalitásával, a carrarai márványból készült burkolatok fényességével.

          Szombati napunkat Toszkána régió székhelye, Firenze városának szenteltük. Reggeli után szálláshelyünkről - Montecatini Termé-ből - vonattal utaztunk a számtalan történelmi és művészeti látványosságoknak otthont adó a „reneszánsz bölcsőjeként” is emlegetett városba, melynek belvárosát 1982-ben az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította. Itália tündöklő ékszere, néha úgy tűnik, semmi sem változott itt a Mediciek óta - a zarándokok legnagyobb örömére.

          A dominikánus szerzetesek kezdeményezésére épült Santa Maria Novella-bazilika Firenze első gótikus temploma és egyben első bazilikája. E templomban emlékeztünk meg szentmisénkben Szent Lőrinc diakónus és vértanúról s kértük közbenjárását. Sétánk további állomása a Dóm tér, mely a város egyházi jellegű központja a középkortól napjainkig. A Firenzei Dóm – Cattedrale di Santa Maria del Fiore (Liliomos Mária) díszes külseje és a látszólag egyszerű belső tér közötti kontraszt nem is lehetne nagyobb. Több gyönyörű festmény és síremlék ékesíti. Battistero di San Giovanni (Szent János keresztelőkápolna) nyolcszögletű kupolás épület, szintén a Dóm téren található. Eredetileg Firenze székesegyháza volt, a toszkánai román ízlés valódi remeke. Három gyönyörű bronzkapuja van, melyek Michelangelo szerint megérdemelnék, hogy a mennyország kapui legyenek. Ezt követően a Mediciek gyűjteményéből keletkezett, művészeti kincseit és gazdagságát tekintve a világ egyik legnagyobb művészeti galériáját és képtárát, az Uffizi képtárat látogattuk meg. Reneszánsz festményeinek gyűjteménye  Giotto, Botticelli, Leonardo da Vinci, Michelangelo, Tiziano és Caravaggio képeivel gazdag.   Uffizi olaszul hivatalt jelent, a Mediciek hivatalnak is építtették a palotát, eredetileg a földszinten dolgoztak a tisztviselők, az emeleteken pedig a műkincsek kaptak helyet.  Végigsétáltunk az „Öreg híd”-on (Ponte Vecchio) Firenze belvárosában, mely az Arno folyón vezet át – két oldalán az ékszerkereskedők apró házacskáival, a hídon keresztül vezető titkos folyosó köti össze a Pitti-palotát és az Ufizzi Galériát. Egyre fáradó csapatunk még ellátogatott az 1294-ben épült csodálatos gótikus templomba, a  Santa Croce (Szent Kereszt) ferences templomba is, - ami igazán a híres firenzeiek „Panteonja” -  síremlékei által közismert. Itt nyugszik: Dante, Michelangelo, Galileo, Ghiberti, Rossini, Machiavelli. A gótikus belső tér Giotto sugárzó freskói által vált lenyűgözővé.

       Zarándoklatunk utolsó előtti napján Lombardia régió székhelyére, Milánóba utaztunk. Világhírét ma operaházának köszönheti, régebb óta pedig gótikus, csupa kőcsipke dómjának illetve a Santa Maria delle Gracie templomnak, amely otthont ad Leonardo da Vinci híres festményének, Az utolsó vacsorának. Mielőtt Leonardo da Vinci híres festményét csodálhattuk volna, a Santa Maria delle Gracie bazilikában szentmisével ünnepeltük meg az Úr napját. A nyeregtetős templom homlokzata lombard gótikus stílusú, ezzel szemben a Bramante-féle díszes márványkapuzat reneszánsz alkotás. A kolostorba a templomon keresztül lehet bejutni. A refektórium, amely a bazilika előtti térről kis előcsarnokon át közelíthető meg, túlsó, bal oldali falán látható Leonardo remeke Az utolsó vacsora. Közvetlenül a freskó felett, az oldalfalon balra (Jézus jobbján) IV. Béla király leánya, Boldog Margit látható. Ez a milánói Sforza-család erős magyar kötődései megnyilvánulásának tekinthető. A család Visconti-ága révén ugyanis Ludovico Sforza is Árpád-házi leszármazott volt. A 9 x 4,5 m-es freskó azt a drámai jelenetet örökíti meg, amikor Krisztus a 12 apostolnak kijelenti, hogy egyikük el fogja árulni őt. A freskóval szembeni falon Donato Montorfano lombard stílusú festő műve a Keresztre feszítés falképe látható.

 

      A dóm a város egyik legfőbb látványossága, az olasz gótika mesterműve. Az épület homlokzata a stílusok sokféleségét tükrözi: az alsó rész reneszánsz-barokk, a felső pedig gótikus. A homlokzatot tornyocskákkal koronázott pillérek tagolják, a kapuk felett bibliai jeleneteket ábrázoló márvány domborművekre csodálkozhatunk.

A székesegyházat a pillérsorok öt hosszanti és három kereszthajóra osztják. A templom építészeti középpontja a fő- és a kereszthajó találkozásában levő négyezet, fölötte tör az égnek a nyolcszögletű kupolatorony, A szentély benyúlik a kereszthajóba, csaknem a kripta bronzkorlátjáig. A szentélykörüljáró jobb oldalán, az első boltszakaszból két ajtó is vezet a kriptába, amely a lombardiai történelem nagy alakjának, Borromeo Szent Károlynak síremlékét rejti magában. Milano legfontosabb nevezetességeit megcsodálva zarándokutunk utolsó estéjét a Garda-tó melletti Solferinoba töltöttük.

       Zarándoklatunk utolsó napján reggeli után a Garda-tóba nyúló Sirmione legfőbb látnivalóját a város jelképét, melyet a tó vize vesz körül, a soktornyú, pártás, a tóra csodás panorámát kínáló Scaligeri várat kerestük fel. A várhoz egy hídon mentünk át és a várkapun keresztül jutottunk az óvárosba. A Vízi-vár önmaga is egy csodálatos látvány, de tornyaiból elképesztően szép kilátás nyílik az óvárosra, és a környékre. A gyönyörű táj és a  65 fokos gyógyhatású hőforrás - mely a parttól kb. 300 méterre, 16 méteres mélységből tör fel -  különlegessé teszi a helyet. A tavat gleccserfolyók táplálják, legmélyebb pontja 360 méter, a látvány mindent felülmúlt.

      Végül búcsúzóul Olaszországtól Palladio városában, Vicenza dél-nyugati hegyének tetején, a leghíresebb Mária szentélyben, Madonna del Berico-ban szentmise keretében  adtunk hálát az elmúlt napok  kegyelmi ajándékaiért. A hosszú utazás során többször elővettük a rózsafüzért, naponta csendültek fel ajkunkról a szép Mária és más énekek. Köszönetet kell mondanunk Bálint atyának a szervezésben nyújtott segítségért, a lelki vezetésért továbbá idegenvezetőnknek Horváth Zolinak, aki nagy tudással, kedvességgel kalauzolt bennünket az út során. A világi és zarándokprogramokban bővelkedő út során várakozáson felüli mennyiségű ismerettel gazdagodva és kegyelmekben bővelkedve térhettünk otthonainkba.

                                                                                  Salamon Károlyné