Zarándoklat és kirándulás a szomszédos Szlovéniában

 " Újíts meg minket, Urunk, mindenható Istenünk,      ragyogtasd ránk arcodat, és szabadok leszünk!   "        Zsolt.79.

Június 16-án a zalaegerszegi cursillos, a kertvárosi és a vasvári hívek népes csoportja Zoltán atya vezetésével, a kora hajnali órákban, még álmosan, de annál nagyobb lelkesedéssel indult útnak. A határ után, már Szlovéniában köszöntöttük a reggelt. Isten dicsőségére elimádkoztuk a reggeli zsolozsmát, és a Szűzanya tiszteletére az örvendetes rózsafüzért. Kis kitérővel jutunk el a közeli ősi szlovén városhoz, Ptujska Gorához, melynek 352 méter magas dombján messziről feltűnik az 1389-es építésű Szűzanya-plébániatemplom, benne a szélesebb közép- és szűkebb mellékoltáraival együtt. A parkolótól a templomig a Rózsafüzér állomásai között tettük meg az utat. A templomhoz vezető 28 széles lépcsőt megjárva, jobbról és balról barokk angyalszobrok között Nepomuki Szent János és Szent Flórián alakjával találkozunk.

A főoltár központi része a palástos, oltalmazó Szűz Mária reliefje, karján a Kisdeddel - XV. századi helybéli szobrászműhelyből kikerült alkotás. Fölötte koronáját és köpönyegét tartó angyalok, alatta közel 81 személy alázattal fordul az Istenanya felé.

Az alkotás érdekessége, hogy a palást jobb oldalán, az első sorban térdeplő, koronás uralkodó minden valószínűség szerint Zsigmond, magyar-horvát király, német-római császár (1361-1437), mellette Cillei Frigyes, Herman, a bal oldalon feltehető, hogy Rupert német császár, egy kardinális és az aquileai patriarcha, egyszerű férfiak, nők és katonák az előkelőségek sokaságában. A gyermek Jézust karjain tartó Szűzanya palástja alatt ott van a számunkra is fenntartott hely.

A barokk szószéket fali konzolon álló nagyméretű színezett faszobrok veszik körül, Erzsébet, Szent József, Zakariás, Anna, Joachim alakjában Mária szent rokonait mintázta meg a szobrász. Kicsit távolabb Keresztelő Szent János szobrát láthattuk.

A szentmise után – amelyet Zoltán atya mutatott be – imádsággal folytattuk utunkat Stična felé. Szlovénia fővárosától, Ljubljanától délkeletre, a dombok, erdők övezte főútról egy kis leágazással juthatunk el Stična településhez, ahol az ország legrégebbi, ma is működő cisztercita kolostora áll. Jelenleg 16 szlovén és egy cseh szerzetes él itt a kolostorban. Bár zárás előtt, utolsó pillanatban érkeztünk, helyi idegenvezetőnk nagy szeretettel fogadott, és kalauzolt végig bennünket a kolostor területén. Mint megtudtuk, a kolostor legrégebbi része még a XII. században épült, ahonnét gyönyörű, festett kerengő vezet át a kolostortemplomba. A templomban nagyméretű falfestmény jeleníti meg Árpádházi Szent Erzsébet alakját, amint az őt körülvevő rokonnak és koldusnak mutatja palástjában  a rózsákat. A kegytemplomban a Szűzanya köszöntésére elénekeltük a Salve Reginát, majd a múzeum felé vettük utunkat. Láthattunk itt XII. századból fennmaradt kéziratot ( ez csak másolat, az eredeti a Ljubljanai Múzeumban látható ) ez az úgynevezett. Stičnai kézirat a XII. századból, amely az egyik legrégebbi szlovén nyelvemlék.  A múzeum emléket állít a kézművességnek is. Láthattuk a cipész mesterség, méhészet, borászat, és az ostyasütéshez használt eszközöket. Egy maketten csodálhattuk meg korábbi és a jelenlegi kolostor-együttest. Az itt élő szerzetesek – külsősök segítségével – egy boltot is üzemeltetnek, ahol az itt megtermelt gyógyfüvekből készült teákat, mézet, csokoládét, bort, és likőröket vásárolhattuk meg. Ezek igazi bio termékek, tisztaságukról a szerzetesek kezeskednek.

A délutáni órákban érkeztünk a festői Bledbe. Érkezésünk után nyomban csónakokba, azaz pletna hajókba szálltunk, és kormányosunk segédkezésével megcéloztuk a tó közepén álló kis szigetet. Utunk során megcsodáltuk sziklaszirten álló bledi várat. Miután kikötöttünk , a lépcsősoron feljutottunk a  Csodatévő Madonna (Mati bojana otoku) barokk kegytemplomba. A századok során zarándokok tízezrei keletek át a tavon, hogy a 99 gránitlépcsőn felkapaszkodva a csodatévő Mária kegyéért esedezzenek. A XV sz.-ból származik a csodatévő Madonna képmás, amely valaha a főoltáron állhatott. Jelenleg XVII sz-i barokk formáját őrzi a templom, főoltárát Henrik császár és felesége, Kunigunda 1740-ből származó barokk pátoszú szobrai díszítik. Az 1967-es ásatások tanúsága szerint a templom sokkal régibb múltra tekinthet vissza. Padozata alatt ugyanis IX.-X. sz.-i szláv sírokat és bizánci stílusú félköríves szentélyfalakat tártak fel. A szentély vakolatrétege alól pedig előkerült az egykori gótikus templom néhány freskómaradványa is. A kegytemplom modern időkben is hatásos romantikáját az a hiedelem adja, hogy aki a templom csilingelő harangocskáját háromszor megszólaltatja, annak kívánsága teljesül. Hazafelé indulva imádságban adtunk hálát a Szűzanyának és a Mennyei Atyának a kapott kegyelmekért, és a sok szép lelki élményekért.

Kép és szöveg:  Tausz Rózsa

Bled az azonos nevű község (járás) székhelye, a hozzá tartozó települések: Bodešče, Bohinjska Bela, Koritno, Kupljenik, Obrne, Ribno, Selo pri Bledu, Slamniki, Zasip.

A település területe már a kőkorszak óta lakott. A bledi vár első említése II. Henrik 1004. április 10-re datált adományozólevelében található, mikor Uelden néven I. Albuin brixeni püspöknek adományozta a vidéket. Az 1278-as Mars mezei csata után Habsburg Rudolfhoz került, mikor legyőzte II. Ottokár cseh királyt. 1364-től Bled a Krajnai Hercegség része volt, majd 1809 és 1816 között a Napóleon által létrehozott Illír provinciákhoz tartozott.

Az Osztrák–Magyar Monarchia megszűnése után a területet 1918-ban a Jugoszláv Királysághoz kapcsolták, Bled Karađorđević kormányzó nyári rezidenciája lett. Ezt a hagyományt Josip Broz Tito is folytatta, mikor itt építtette fel nyári lakhelyét (ma ez az épület egy luxusszálloda). Bled 1996-ban lett önálló község. 2000-ben ide tette székhelyét a IEDC-Bled School of Management, a „dél-és közép-európai Harvard”

Bled legnagyobb turisztikai attrakciója a gleccservájta Bledi-tó. Felette egy szirten pedig az emblematikus Bledi vár látható.

A 19. század második felében Arnold Rikli (1823-1906) svájci üzletember jelentősen hozzájárult a város turisztikai fejlődéséhez. Az enyhe éghajlat miatt Bledet már számos arisztokrata látogatta akkoriban a világ minden tájáról. Ma fontos kongresszusi és sportközpont (golf, horgászat, lovaglás), valamint hegyi túrák kiindulópontja, melyek egy része a közeli Triglavi Nemzeti Parkba vezet.

A tó közepén egy kis szigeten áll a Nagyboldogasszony-templom. A szigetről gyakran hallani harangzengést, mivel az a hiedelem, hogy aki háromszor megrántja a harang kötelét, annak nagy szerencséje lesz. A szigeten már az őskorból való nyomokat is találtak. A templom előtt itt állt Živa, a szláv szerelem és termékenység istennőjének szentélye. A szigetre csónakkal, vagy a helyi, Pletna nevű bárkával lehet eljutni.

Bled Szlovénia szerte ismert a vaníliakrémes krémeséről (kremna rezina vagy kremšnita – a név eredete a német Cremeschnitte, azaz „krémes szelet” szóra vezethető vissza).

A sziget templomához 99 lépcső vezet. Esküvőkkor a hagyomány szerint a vőlegény által vezetett menyasszonynak ez úton csendben kell vonulnia.

Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Bled 

Legközelebbi események

Heti hirdetések

Anyakönyvi hírek

Miseszándék

Hírlevél

Linkek